Brunszvik-kastély és parkja - Martonvásár

Brunszvik-kastély és parkja bemutatása

Ha Martonvásár, akkor Brunszvik-kastély. Amikor idősebb Brunszvik Antal 1758-ban hozzájutott a birtokhoz, igencsak más képet festett, mint napjainkban. A számtalanszor átalakított épület falai izgalmas történetet rejtenek magukban.

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont, ill. itt nyitotta meg kapuit a Magyar Tudományos Akadémia agrárkutatásait bemutató látogatóközpont, az AGROVERZUM.^[1]

Beethowen emlékmúzeum
Különleges történet megfejtését rejti a Beethoven Emlékmúzeum kiállítása. Tényleg járt Martonvásáron? Kivel kötött itt barátságot? Milyen zeneműveket írt itt? Ezekre a kérdésekre is válaszol a kiállítás, miközben megismerjük a hely és a Brunszvik-család történetét is.

A Beethoven Emlékmúzeumot 1958-ban hozták létre azzal a szándékkal, hogy a zeneköltő és a Brunszvik-család szoros kapcsolatát, és ezen keresztül kötődését Magyarországhoz bemutassa. A 2020-ban megújult interaktív kiállítással várunk mindenkit.

A kiállítás legféltettebb kincse a Beethoven hajszálait magába foglaló medalion. Beethoven halála után Anton Sauter muzsikus, költő a halottasházban levágott egy hajfürtöt a zeneszerző hajából, majd ezt az ereklyét Franz Seraphin Hölzlnek ajándékozta, aki tovább ajándékozta a Pécsi Dalárdának a Beethoven születésének 100. évfordulója tiszteletére adott 1870. december 19-i pécsi hangverseny alkalmából.

A nagyteremben látható Streicher márkájú zongora 1829-ben készült és került a Brunszvik-családhoz, amikor a kastélyba költözött Brunszvik Ferenc felesége Justh Szidónia, aki remekül zongorázott. Valószínűleg Brunszvik Ferenc rendelte feleségének és az épp akkortájt átalakított kastély zenetermében helyezték el. 2020-ban a zongorát restauráltattuk, melynek révén a hangszer évente egy-egy alkalommal megszólaltatható.